Legistenibb tejberizs - gyors rafinéria

Ez nagyon giccsesen hangzik, de aki próbált már tejberizst főzni a "hagyományos" módon, az talán megérti..

Volt idő, amikor ritkán ettünk tejberizst. Már csak akkor főztem, amikor nagyon muszáj volt, vagy akkor sem, mert vettem vödröset (nálunk árulnak kilós vaniliás tejberizst nagy vödörben). De a gyerekek azt nem igazán szerették, velem ellentétben, mert annál gyorsabban, bevallom, ha megfeszülök sem tudok ebédet főzni. 

Aztán egy unalmas hajnali órán belelapoztam Horváth Ilona szakácskönyvébe (kultuszirodalom, a '70es évek beli kiadást mindenkinek ajánlom, aki be tudja szerezni, nincs az a szerelmes regény/krimi/horror stb, ami überelni tudná), és megvilágosodtam! Azóta az egyik kedvenc ételem a tejberizs: ha enni nem is, főzni mindenképp..

Tejberizs

Előkészítés: kb 5 perc

Elkészítés: 10-15 perc

Pihentetés: 20-25 perc

Nehézség: közepes-nehéz

Kell hozzá:

• (tejbe) rizs (mi 6an megeszünk majdnem fél kilót szárazon)
• tej
• cukor
• vaj
• vanilia
• csipet só
• víz

A rizst lábasba öntjük és - most jön a csavar - VIZET öntünk rá!

Így:

Eddig ugyanis az volt a kényszerképzet, hogy a tejberizst tejben főzzük. Ilona (alias F. Nagy Angéla) is írt róla, hogy nagyon nagyon sokan így csinálják. Hibája a módszernek, hogy a tej amúgy is hamar lekap, rizzsel pláne, mert ahogy fő ki a rizsnyák (Oriza Tiznyák, ugye, meg Téglagyári Megálló, ki ne emlékezne...), van is minek leégnie. Ezt fel kell vakarni, közben törik a rizs, és a végén egy kozmás moslék lett az egész. Ezek után a vizes módszer egyszerűen fellélegzés, negyed olyan könnyen sem lehet leégetni, habár ne bízzuk el magunkat, leragadhat ez is. Nagyjából ebben az állapotában kezdjük el piszkálni (ne keverjük, csak mozgassuk a fakanalat el-vissza)..

.. é minél inkább sűrűsödik, állítsuk a piszkálás intenzitását annál erősebbre. Az alant látható állapotában már akár meg is keverhetjük párszor, ÓVATOSAN, hogy ne törjük össze a rizst (ennek a "Milchreis", azaz tejberizs kiadásnak nagy előnye, hogy annyira aprószemű, hogy nem lehet összetörni, a hazai nagyszeműt nagyon könnyű moslékosítani)

Ha elég sűrű, adjuk hozzá a vajat. Én szemre szoktam beledobni egy kellemesebb használt-kockát (nálunk legalább 4 minimum van forgalomban mindig), de ha kapható még otthon, egy teavaj méretű bőven elég. Ha nem, a szakácskönyv 2 dekát, azaz 20g-ot ír bele (én beleteszek vagy 40et, de mi ugye eleve sokat eszünk). Margarin NEM JÓ! Ez csak vajjal finom, ne sajnáljuk belőle/magunkból.

Ha felolvadt a vaj, öntök hozzá valamennyi tejet (mert mégis csak tejberizs), ehhez az ordenáré mennyiséghez mérek kb fél litert, de van, hogy menet közben kér még, ne tegyük messzire a tejes dobozt/zacskót/palackot.

Elkeverem, majd jöhet a vanilia. Én a Dr Oetker zacskós verzióját vettem most, abból kettőt teszek bele, az üveges kiadást csak úgy érzéssel, bőviben, az ampullásból viszont egy is elég. A kaparósat nem ismerem csak a sorsjegyet, de annak itt most kevés az információtartalma.

Ezt követi a cukor, nem tudom, mennyi látszik a képen, mert itt már nagyon gyorsan kellett kevernem..

Felrottyantjuk még egyszer, közben keverjük, mint a motolla, majd lehúzzuk és lefedve állni hagyjuk. Igen, tisztában vagyok vele, hogy félig kemény a rizs, mire elhűl, felpuhul, mert magába szívja a tejet. Okos, ugye? Tejes, puha és mégsem ég le :)

Lekvárral, csokiöntettel, lekvárral, nutellával, fahéjas cukorral, de lekvárral is kiváló :)

Tippek, trükkök:

• forrástól takarékon főzzük, különben nagyon hamar leég
• ha már az újraforralásnál keveseljük a tejet, inkább öntsünk alá, nem baj, ha levesebb kicsit, mert a rizs nagyon sokat felszív majd belőle
• tehetünk bele már főzés közben fahéjat, szegfű szeget is

Jó főzőcskét, sok sikert, jó étvágyat kívánok! :)